Csomót találtál a melledben?
Nem kell azonnal
a legrosszabbra gondolni!
Ha változást észlelsz, kérj szakmai segítséget
Egy csomó a mellben – már a gondolat is elég ahhoz, hogy megijedj, fontos azonban tudnod, hogy a tapintható emlőcsomók többsége jóindulatú elváltozás.
A mell szerkezete nem teljesen egyenletes: mirigyállományból, zsírszövetből és kötőszövetből épül fel, ezek arányát pedig az életkor és a hormonális hatások is befolyásolják. Ezért van az, hogy a menstruációs ciklus során változik a mell tapintása, és egyes területek átmenetileg érzékenyebbek lehetnek. Emellett többféle jóindulatú elváltozás, például ciszta vagy fibroadenoma is okozhat kitapintható göböt.
Jóindulatú elváltozások a mellben
A mellben tapintható göbök hátterében számos jóindulatú elváltozás állhat. Ilyenek például az emlőciszták, amelyek gyakran a menstruációt megelőző időszakban válnak érzékenyebbé vagy könnyebben tapinthatóvá. Gyakori jóindulatú elváltozás a fibroadenoma is, amely főként fiatalabb nőknél fordul elő, és jellemzően jól körülhatárolt, tömött, a környezetéhez képest elmozdítható göbként tapintható.
Egy 2017-ben publikált kutatásban 861, 30 év feletti nő 935 tapintható emlőcsomóját vizsgálták. A csomók 91,8 százaléka jóindulatúnak bizonyult, míg 8,2 százalékuk esetében igazolódott rosszindulatú folyamat. A csomók természetét kórszövettani vizsgálat, illetve legalább 24 hónapos képalkotó vagy klinikai utánkövetés alapján állapították meg. (1)
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint a tapintható emlőcsomók többsége jóindulatú, egy újonnan észlelt csomó esetén azonban képalkotó vizsgálat szükséges. Tapintással önmagában ugyanis nem lehet megbízhatóan megállapítani, hogy milyen elváltozásról van szó. (2)
Mi történik, ha csomót találsz?
„A kivizsgálás első része a fizikális emlővizsgálat. Ezt követően az életkorod és az elváltozás jellemzői alapján választják ki a megfelelő képalkotó eljárást. Fiatalabb korban általában az emlőultrahang az első ilyen vizsgálat. 35–40 éves kor felett tapintható csomó esetén gyakran diagnosztikus mammográfia vagy tomoszintézis készül, amelyet szükség esetén ultrahang egészít ki. A képalkotó vizsgálatokat emlődiagnosztikában jártas radiológus szakorvos értékeli” – mondta Dr. Eörsi Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjának orvosszakmai vezetője.
És ha további vizsgálatra van szükség?
A tomoszintézis a mammográfia egy korszerű, 3D-s változata, amely több szögből készített röntgenfelvételekből réteges képet alkot az emlőről, így pontosabban felismerhetők bizonyos elváltozások.
A képalkotó vizsgálat sok esetben már megmutatja, hogy egy eltérés nagy valószínűséggel jóindulatú-e. Ha azonban a mammográfia vagy az ultrahang alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, miről van szó, az orvos biopsziát, vagyis szövettani mintavételt javasolhat.
A biopszia során egy tűvel mintát vesznek az érintett területről. Ezt a szövetmintát patológus szakorvos vizsgálja meg mikroszkóp alatt, így pontosan megállapítható, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.
Fontos: a biopszia javaslata önmagában nem jelenti azt, hogy rosszindulatú daganatot találtak. A mintavétel célja éppen az, hogy pontos választ kapjunk, és szükség esetén a megfelelő kezelés időben elkezdődhessen.
Ha új csomót, tartósan keményebb területet vagy más szokatlan változást észlelsz, ne próbáld meg otthon eldönteni, mi áll a háttérben. Kérj szakmai segítséget – a tapintható csomók többsége mögött jóindulatú elváltozás áll, de ezt a megfelelő kivizsgálás tudja biztosan kimutatni.