7 kérdés, amit
mindenki feltesz a mammográfiáról Ne a félelem döntsön helyetted

1. Fájdalmas a mammográfia?

A vizsgálat során az emlőt néhány másodpercre összenyomják, ezért egyesek számára kellemetlen, olykor fájdalmas is lehet. (1) A kompresszió a mammográfia fontos része: csökkenti az emlő vastagságát, így a szövetek részletesebben ábrázolhatók, és kisebb sugárdózis mellett is megfelelő képminőség érhető el.

2. Nem veszélyes a röntgensugárzás?

Bár a mammográfia röntgensugárzást alkalmaz, a modern digitális készülékek alacsony sugárterheléssel működnek, és a felvételek elkészítéséhez csak a megfelelő képminőséghez szükséges sugárdózist használják. A mindennapi életben is találkozunk radioaktív sugárzással, ez az életünk része. A mammográfia sugárdózisa körülbelül kétheti háttérsugárzásnak felel meg, ami minimális kockázatot jelent.

3. Ha nincs semmilyen panaszom, akkor is szükség van mammográfiára?

Igen, éppen ez a szűrés lényege. A szűrőmammográfia tünetmentes nők vizsgálatára szolgál, amelynek célja, hogy olyan emlőelváltozásokat is felismerjen, amelyek még nem okoznak panaszt.

Hazánkban a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 év közötti, szűrésre jogosult, tünetmentes nők számára kétévente ajánlott. A szűrés esedékességéről a jogosultak személyre szóló meghívólevelet kapnak.

Ha azonban új csomót, mellbimbóváltozást, szokatlan váladékozást vagy más új tünetet észlelsz, akkor célzott kivizsgálásra van szükség.

4. Mikor ajánlott az ultrahang?

Bizonyos esetekben az ultrahang kiegészítheti a mammográfiát, ugyanis a két vizsgálat más módon ábrázolja az emlő szöveteit, ezért együttes alkalmazásuk több információt adhat.

Egy 21 vizsgálat eredményeit összegző elemzés szerint sűrű emlőállomány esetén a mammográfia önmagában 74 százalékos érzékenységet mutatott, míg ultrahanggal kiegészítve ez az érték 96 százalékra emelkedett. Az ultrahang tehát növelheti a daganatok felismerésének esélyét. (2)

Hogy szükség van-e ultrahangra is, azt az életkor mellett az emlőállomány szerkezete, a panaszok és az egyéni kockázat alapján az emlődiagnosztikában jártas radiológus szakorvos dönti el.

5. Mi van akkor, ha implantátumom van?

Mellimplantátum esetén is fontos részt venni a mammográfiás szűrésen, a vizsgálat előtt azonban mindenképpen jelezd ezt a szakembernek. Az implantátum részben takarhatja az emlőszövetet, ezért ilyenkor speciális felvételeket is készíthetnek, amelyek segítségével minél több emlőszövet válhat láthatóvá.

Érdemes tudni, hogy implantátum esetén a mammográfiás vizsgálat több felvételt és valamivel több időt igényelhet.

6. Mi az a tomoszintézis, és tényleg jobb a mammográfiánál?

A tomoszintézis a mammográfia korszerű, háromdimenziós képalkotási módja. A vizsgálat során a készülék több, különböző szögből készít felvételt az emlőről, ezekből pedig a számítógép vékony rétegekre bontott képet állít össze. Így az egymásra vetülő szövetek kevésbé takarják el egymást. Ez különösen hasznos lehet sűrűbb emlőállomány esetén, amikor a hagyományos mammográfián a mirigyállomány és az esetleges elváltozások nehezebben különíthetők el egymástól. A tomoszintézis alkalmazásáról a radiológus szakorvos dönt a hagyományos mammográfiás felvételek értékelése alapján. Előfordulhat, ha a hagyományos mammográfia nem ad egyértelmű eredményt, az orvos kérhet tomoszintézist (3D mammográfiát), de bizonyos esetekben inkább emlőultrahangot vagy más vizsgálatot javasol. Az, hogy melyik szükséges, az emlőállománytól és a mammográfia eredményétől függ.

7. Minden daganat látható mammográfiával?

A mammográfia érzékenysége több tényezőtől függ, többek között az emlő sűrűségétől is. A leletet értékelő radiológus meg tudja ítélni, hogy elég jól lehet-e tájékozódni a röntgenfelvételen. Előfordul, hogy további információra van szükség, ezért ultrahangot, vagy más képalkotó vizsgálatot kérnek. Ha indokolt, biopsziával, vagyis szövettani mintavétellel lehet pontosítani a diagnózist.