Tévhit vagy tény?
10 dolog, amit rosszul tudunk a mellrákról
Ne a tévhitek döntsenek helyetted
Az emlőrákkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. De valóban igaz, hogy családi előzmény nélkül nincs okunk aggódni? Kiváltja az önvizsgálat a mammográfiát? És minden csomó rákot jelent?
Dr. Eörsi Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjának orvosszakmai vezetője segít tisztázni a leggyakoribb tévhiteket.
Nézzük, mi igaz – és mi nem!
1. „Ha nincs a családomban emlőrák, engem nem érinthet.”
A családi előzmény növelheti a kockázatot, annak hiánya viszont nem jelent teljes védettséget. Az emlőrák olyan nőknél is kialakulhat, akiknek a családjában korábban nem fordult elő a betegség. A WHO szerint az emlőrákkal diagnosztizált nők többségének nincs ismert családi előzménye. (1)
2. „Fiatalon nem kell vele foglalkozni.”
Az emlőrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, de fiatalabb korban is előfordulhat. Új csomó, mellbimbóváltozás vagy más szokatlan eltérés esetén fontos a megfelelő emlődiagnosztikai kivizsgálás. Ennek módját az életkor és a tünetek határozzák meg: a kivizsgálás során ultrahang, mammográfia vagy – ha indokolt – szövettani mintavétel is szóba jöhet.
3. „Az önvizsgálat kiváltja a mammográfiát.”
Az önvizsgálat segíthet felismerni a saját melled megszokott állapotától eltérő változásokat, de nem helyettesíti a mammográfiás szűrést. A mammográfia olyan, tapintással még nem észlelhető elváltozásokat is kimutathat – például bizonyos meszesedéseket –, amelyek az emlőállományban alakulnak ki.
4. „Minden mellben talált csomó rák.”
A tapintható emlőcsomók többsége jóindulatú, például ciszta vagy más nem daganatos elváltozás. Egy újonnan észlelt csomót azonban érdemes kivizsgálni, mert tapintással önmagában nem lehet megbízhatóan megállapítani a természetét.
5. „Ha egészségesen élek, nem alakulhat ki mellrák.”
Az egészséges testsúly, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát, de nem szünteti meg annak lehetőségét. Az életkort és a genetikai tényezőket például nem változtathatod meg egészséges életmóddal.
6. „Ha nincs panaszom, nincs szükségem mammográfiára.”
A szűrés éppen arra szolgál, hogy tünetmentes állapotban is lehetőséget adjon bizonyos emlőelváltozások felismerésére. A mammográfia olyan eltéréseket is kimutathat, amelyek még nem okoznak panaszt. A szűrés célja, hogy az emlőrákot lehetőleg korai, még kezelhető stádiumban lehessen felismerni.
7. „Ha a mammográfia nem látja, nincs ott semmi.”
A mammográfia érzékenysége több tényezőtől függ, többek között az emlő sűrűségétől is. A leletet értékelő radiológus meg tudja ítélni, hogy elég jól lehet-e tájékozódni a röntgenfelvételen. Előfordul, hogy további információra van szükség, ezért ultrahangot, vagy más képalkotó vizsgálatot kérnek. Ha indokolt, biopsziával, vagyis szövettani mintavétellel lehet pontosítani a diagnózist.
8. „A sűrű emlő azt jelenti, hogy valami nincs rendben.”
A sűrű emlőállomány nem betegség. Azt jelenti, hogy az emlőben több mirigy- és kötőszövet és kevesebb zsírszövet található. Ugyanakkor a sűrűbb emlőállomány növelheti az emlőrák kockázatát, és megnehezítheti bizonyos elváltozások felismerését a mammográfián.
9. „Az ultrahang jobb, mint a mammográfia.”
A két vizsgálat nem ugyanazt a szerepet tölti be. Az ultrahang bizonyos esetekben kiegészítheti a mammográfiát, például fiatalabb életkor, sűrű emlőállomány vagy egy konkrét eltérés kivizsgálásakor. Az ultrahang önmagában nem alkalmas emlőszűrésre, mivel bizonyos elváltozások tekintetében alacsony az érzékenysége.
10. „Ha visszahívnak mammográfia után, az azt jelenti, hogy rákot találtak.”
A mammográfia után előfordulhat, hogy további felvételre vagy ultrahangra hívnak vissza, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy emlőrákot találtak nálad. A visszahívás hátterében gyakran olyan eltérés áll, amelyet további vizsgálatokkal kell pontosítani. A visszahívott nők többségénél végül nem igazolódik be emlőrák.
Természetesen mindenki megijed, akit visszahívnak további vizsgálatra. Gondoljunk arra, hogy pont ezen az úton tudjuk javítani a biztonságunkat, elkerülni egy későn felfedezett melldaganat kockázatát.